Érezted már?

Érezted már, mikor megláttál valakit, hogy van egyfajta különleges varázs a szemében vagy az arcában? Egy olyan kép, egy fény, egy vonás, egy kanyarulat, ív, amely elrepít téged messze, talán nem is létező helyekre. Elvisz téged a mindig napfényes mediterrán vidékekre, vagy az indiánok közé, vagy az érintetlen és tiszta őserdők fái közé, vagy a jég hátán élő, szőrmékbe takart eszkimók falvaiba. Vagy egy mesevilágba, ahol nemes tündékkel, bátor törpökkel, és megannyi varázslatos lénnyel ismerkedhetsz meg a manóktól az óriásokig. Mikor belenéztél abba a tekintetbe, mikor megpillantottad azt az arcot, azonnal magával ragadott, és nem eresztett többé. Addig zárt kapukat nyitott meg, új utakra csalt, ahol ismeretlen, de vonzó érzések vártak rád.

candles-2000135_1920

Érezted már, mikor újra találkozni készültél vele, hogy nem bírsz parancsolni magadnak? Nem bírod fékezni a lábadat, a karodat, és úgy pörögsz, úgy repdesel a lakásban, mint kis kolibri a virágok között. De ami még fontosabb, nem bírod fékezni sem a szívedet, sem az eszedet. Mindennek tökéletesnek kell lennie. Minden hajtincsednek kifogástalanul kell állnia, minden ruhadarabodnak úgy kell passzolnia egymáshoz és hozzád is, mintha azokkal együtt teremtett volna az Úristen hibátlanra. Mert lehet, hogy ő az, akit neked szántak, hiszen senki nem volt még rád olyan hatással, mint ő. Senki nem bizsergette meg még úgy a lelkedet, az érzékeidet, mint ő.

Érezted már, mikor vele beszéltél, hogy a legcsodálatosabb templomi orgonák, a legkiválóbban megkomponált zenei mesterművek sem pengetnek meg benned olyan érzéseket, mint akár az ő egyetlen szava is? Beszélgethettetek ti akármilyen apróságról vagy ostobaságról, az időjárásról, a madarak csicsergéséről, a reggelidről, fontosabb volt az a számodra a vének bölcs tanácsainál, a múlt intelmeinél, a jövőt befolyásoló tudományos felfedezéseknél, a mennyei kinyilatkoztatásoknál. Minden szava mélyebbre hatolt benned, mint bármi más, és jobban az elmédbe égett, mint néped himnuszának szövege vagy a Miatyánk.

Érezted már, mikor megfogta a kezed, hogy olyan melegség járta át egész tested, mintha egy téli, fagyos séta után vennél egy forró fürdőt? A melegség érzete megsokszorozódik. Mintha szikrák pattognának ott, ahol a bőre a bőrödhöz ér, és minden szikra egy-egy új álom születése. A régi álmaid, melyeket gyermekkorod óta dédelgetsz, hirtelenjében elvesztik jelentőségüket, megsemmisülnek, és helyükbe naponta ezer új költözik, melyekből lassan egy egész világot építesz fel magatok számára.

Érezted már, hogy órákon át semmi mást nem csinálnál, csak ülnél mellette egy padon az utcai lámpa pislákoló fénye alatt, fognád a kezét, és hallgatnád őt odabújva hozzá? Aztán, mikor elhallgat, hagynád, hogy a csend öleljen körbe titeket, mert téged teljes mértékben boldoggá tesz az, ha semmit nem csináltok, csak egymással vagytok. Ilyenkor semmi nem zavar. Se a pislákoló lámpa, se az, ha esetleg kialszik, és sötétben maradtok. Se az, ha förtelmes haraggal dörög felettetek az ég, vagy ha alattatok megremeg a föld a várost ostromló idegen katonák seregeitől.

face-to-face-3147553_1920

Érezted már, hogy a világ, amit eddig ismertél, összeszűkült, mégis tágasabb, mint valaha? Csupán egy sziget, melyen rajtatok kívül senki más sincs, mégis soha nem éltél még annyira, mint most. Végre megtaláltad azt, ami valóban fontos az életben. Azt az egy dolgot, ami boldoggá tehet bárkit. Nem akarsz semmi mást, csak élvezni a gyümölcseit. Minden reggel úgy ébredni, hogy ő köszönt téged. Egyetlen szava, egyetlen mosolya félresöpörhet minden gondot, szomorúságot, ami esetleg beszivárog erre a szigetre, amit soha nem akarsz elhagyni. Ez a mámoros, felhőtlen boldogság szigete.

Érezted már, mikor aztán mégis vissza kell hajóznotok a külvilágba – mert egyszer eljön ez az idő –, hogy bármi is várjon ott rátok, nem félsz? Nincs benned veszteségérzet az otthagyott boldogság miatt, mert tudod, hogy bármit is tartogasson nektek a sors, le fogjátok győzni. Elég erősek vagytok ketten együtt, hogy képesek legyetek megküzdeni a mindennapi világ problémáival. Tudod, hogy ő melletted van, és mindig ott is lesz, és ez olyan biztonságot ad neked, amely felszabadít mindenféle béklyó alól. Tényleg az lehetsz mellette, aki vagy. Ha baj ér, ő akkor is ott lesz, és megvigasztal, és újra erővel tölt el a folytatáshoz, így megengedheted magadnak, hogy elgyengülj egy kicsit, szomorkodj vagy sírj. Aztán biztos lehetsz benne, hogy majd fordul a kocka, és neked kell majd támogatnod őt. De nem aggódsz, mert tudod, hogy elég erős vagy ahhoz, hogy megvédd őt akár a világgal szemben is. Egyszer te táplálod őt, másszor meg ő téged. Ez a hullámzás pedig olyan mélységekig mossa a kapcsolatotokat, mely megingathatatlan alapul szolgálhat majd egy ledönthetetlen, bevehetetlen várnak.

sunset-3156409_1920

Érezted már, hogy a szíved nem csak a tiéd? Olyan fokban tártad ki azt valaki előtt a különleges varázs megpillantása óta, ami teljesen magával ragadta őt. Beköltözött oda, te pedig az övébe. Mindketten ott laktok egymásban. Egy a szívetek, egy az álmotok. Ketten éltek egy emberként.

Érezted már?

Én nem.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s